Ülök szemben a segítőmmel. Mai témánk a párkapcsolat. Jó ideje keresem a társam. Azt az embert. akivel jól tudok együtt élni, hosszan és teljességben. Kiderül, hogy mennyi mozaikot tettem már a helyére. Feldolgoztam családi mintákat, elengedtem régi szerelmeket. Letettem a tökéletesség kényszerét. Elfogadtam saját magam. Minden adott. Valamiért mégis késlekedik. Kutatom az okokat, de nem találom.
Várom, hogy elvezessen oda, ahol a tudatalattim blokkol.
Jönnek az adatok. Kilenc éves kor. Ellenségeskedés. …..Szembenállás. Szembeszegülés.
Vajon kivel kerültem szembe? Úgy emlékszem jó volt kilenc évesnek lenni.
Ezután jön a segítő szó (pont úgy, mint a kitalálós játékokban, bedobunk egy plusz információt, ami a megoldáshoz vezet). Ez a szó: tanító. Ebben a pillanatban világos lesz minden. A szégyenérzet, a megalázottság, amikor magammal kerültem szembe. Megtagadtam a szépségemet, a női (na jó, itt még lányka) önvalómat.
Matematika óra. Éppen nézem a másik padsorban ülő fiú, számomra lenyűgöző barna szemeit. Ő pedig az enyémet. Összekapcsolódtunk. Megszűnt a külvilág. A nevem elhangzása billent ki ebből az édes lebegésből. Előre nézek. Látom tanítóm piros rúzzsal kifestett szigorú száját. Felszólít, hogy álljak fel és mondjam az eredményt. Kínosan feszengek, immár felállva a pad mellett. Kedves Égiek! Ha legalább azt meg tudnátok súgni mi volt a téma. Egy pillanaton belül kiderül, de előbb meg kell hallgatnom az ítéletet. A szépségből és abból, hogy fiúkat szédítek, nem lehet megélni. Sokkal jobban tenném, ha az eszemet használnám. Ezután jön a kérdés: Mennyi 6 x 8? Láss csodát, nem jut eszembe. Annak ellenére, hogy mindig mindent becsületesen megtanultam.
Leülhetek. Amit belül érzek, elmondhatatlan. Ostobának tűnök mindenki előtt.
Itt volt a fordulópont. Megfogadtam, hogy mostantól okos nő (itt még csak lány) leszek. Akkor soha többé nem kerülök ilyen helyzetbe.
42 évesen döbbenek rá, hogy nem mertem megmutatni a szépségemet. Beleragadtam az okos nő szerepbe. Amiért sokszor kaptam azt a kritikát, hogy azért nem közelítenek hozzám a férfiak, mert túl okos, túl sikeres, túl sok vagyok.
Ezután a megértés után, visszaállítottuk az érzelmeimet a helyükre. Ettől a naptól, lelkes, elfogadó és elfogadható is vagyok.
Hurrá, hogy 42 lettem!
A rájátszás: mindez, egy májusi napon történt. Júliusban pedig egy nyaraláson várt a Férfi. Akit az első pillanatban elbűvöltem a szépségemmel. Nem érdekelte, hogy mennyire vagyok okos, sikeres, és a többi. Egy gyönyörű nőt látott, akinek meghódította a szívét.
(Könyvrészlet… Köszönöm mindenkinek, aki hozzájárult, hogy elmeséljem a történetét)